Szombaton elő akartam készíteni az idei adventi koszorúnkat... Mondanom sem kell: nem sikerült. 22 hónapos Zoé lányom mindent a kezébe akart venni a törékeny hóemberes asztali díszen át, az apró csillogó üveggömbökig. Úgyhogy szomorú szívvel megállapítottam: koszorúnk az nem lesz. De vajon akkor mi az a gyerekbarát dísz, amit kitehet ilyenkor az ember, hogy egy kis Karácsonyi hangulat költözzön a lakásába?

Nos a tippjeim a következőek:

A díszes mécsestartó (esetemben a hóember) egy el nem érhető ablakpárkányra került a konyhába. Nem kell bele teamécses, így is nagyon dekoratív. Ugyanitt folyton cserélem a radiátoron a narancshéjat a finom illat biztosítása érdekében.

Gondoltam még arra, hogy szép szalaggal dekorálom a szekrényfogantyúkat ott ahol a lányom nem éri el, mert természetesen meg akarná nézni. Persze akinek ez túlzás, az nyugodtan elhagyhatja a masnikat.

A bejárati ajtó a legsimább ügy: oda nyugodtan kitehetjük a tavalyi ajtódíszt.

Az ablakokra pedig javaslom az üvegmatricát. Aki elég ügyes nagyon szép motívumokat varázsolhat az ablakaira saját kezűleg, de ha nincs időnk és/vagy kézügyességünk a bolti változat is megteszi. A gyerekeknek biztosan tetszeni fog, ráadásul nem kell utána órákig takarítani az ablakokat, mint a hóspray esetében. Az ablakok led-es megvilágítása sem rossz ötlet, bár én energiapazarlásnak érzem. Nem beszélve arról, hogy kis mértékben ugyan, de növeli a villanyszámlát is.

Ha van polcunk, aminek jó széles a pereme, kétoldali ragasztóval egy-egy ponton rögzítve dekorálhatjuk szép széles Karácsonyi szalaggal. Ugyanide tehetünk Karácsonyi pout-purryt egy tálkában.

A kanapénkra kerülhet egy bordó, vagy sötétlila, vagy ünnepi mintás, esetleg kockás (kinek mi tetszik) pléd. Ez amellett, hogy dekoratív még védi is a bútort. A ráadás lehet néhány szép díszpárna.

És, hogy mi legyen a koszorú helyett? Nos egy dekoratív mécsestartó egy számos tömbgyertyával tökéletesen megteszi. Ezt könnyen elpakolhatjuk a pici elől, de mégis tudunk meghitt hangulatot varázsolni.

Ami a díszítést illeti több nem is kell. Majd a Karácsonyfa még megér néhány szót. Addig pedig marad a többi készülődés (sütemények készítése, ajándékok beszerzése, csomagolása, saját magunk rendbehozatala), illetve nálam a babázás, merthogy holnapra vagyunk kiírva. :)

Mint már az előző receptnél említettem a cukorbeteg diéta egyik alapköve a szénhidrátok megfelelő számolása.

A mostani bejegyzés emiatt talán kicsit tudományos lesz. Enélkül ugyanis a további receptek sem állnák meg a helyüket.

Miért fontos a diéta?
A diéta biztosítja, hogy az általunk elfogyasztott szénhidrát mennyisége ne terhelje túl a szervezetet. Egyenletes, kiegyensúlyozott vércukorszintet biztosít. Terheseknél a baba és a mama számára is. Jó esetben ennyi elég, és a szövődmények is elkerülhetőek. Ha mégsem akkor a kezelőorvos a szénhidrátelosztáson túl további kezelést javasolhat.

Számoljunk, de okosan!
Az étrend célja, hogy a vércukorszintet a megfelelő értéken tartsa, ehhez pedig meghatározott időközönként (kb. 2,5-3 óránként) megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot kell elfogyasztani. Az egészséges étrendtől szinte alig tér el. A napi szénhidrátbevitelt és elosztást az orvos határozza meg, a beteg feladata ennek megfelelően étkezni, és meghatározott időközönként a vércukrát megmérni. Vannak tiltott, kis mennyiségben fogyasztható, és ajánlott élelmiszerek.

1. Tiltott élelmiszerek:
Semmilyen formában nem fogyasztható cukor, méz, és ezekkel készült termékek (mindig olvassuk el a késztermék címkéjét). Továbbá tiltott a banán, szőlő, sárgadinnye és aszalt gyümölcsök, ezek ugyanis túl gyorsan emelik a vércukorszintet.

2. Kis mennyiségben fogyasztható, de az étrend szénhidráttartalmába beleszámítandó élelmiszerek:
Ezek a cukorpótlók (szorbit, fruktóz, xilit, mannit maltit), melyek 100 grammja 100 g szénhidrátot tartalmaz. Cukorbetegeknek naponta maximum 30 g elfogyasztása megengedett.

3. Ajánlott élelmiszerek:
Közülük van olyan, melynek nem számoljuk a szénhidráttartalmát és van, aminek mindenképpen. Az élelmiszerek szénhidráttartalmát a tápanyagtáblázatok mindig a nyers, tisztított alapanyag 100 grammjára, vagy 1 db-ra adják meg.

Pékáruk, lisztek, cereáliák:
Minden esetben számolunk velük! Előnyben részesítendőek a teljes őrlésűek, a tésztafélék közül a durumtészta, rizsből a barna rizs, mivel ezek lassan emelik a vércukorszintet.

Zöldségek:
Abban az esetben, ha egy zöldség 100 grammja 3 g szénhidrátnál (a továbbiakban CH) alacsonyabb értéket képvisel, akkor nem számolunk vele, egyébként minden esetben igen. Jellemzőjük az alacsony glikémiás index (a későbbiekben tisztázzuk a fogalmat). A cukorbetegek étrendjének alapkövei az előbb említett cereáliák és a zöldségek.

Gyümölcsök:
Mindig számolunk velük. Fő összetevőjük a gyümölcscukor, vagy más néven fruktóz. Étkezésenként emiatt ne fogyasszunk többet 20 dkg-nál, azonban mindenképpen szerepeljen legalább egyszer-kétszer gyümölcs az étrenden korpás keksszel, vagy egyéb teljes őrlésű pékáruval kiegészítve az étkezést.

Húsok, húskészítmények:
Nincs szénhidrátértékük, nem kell velük számolni, mégsem ajánlatos húst hússal enni, egyéb betegségekre való hajlamosító tényezőjük miatt, valamint ha tehetjük mindig válasszunk alacsony zsírtartalmúakat kímélve ezzel ereinket.

Sajtok:
Ugyanúgy, mint a húsoknál, itt sem számolunk, és érdemes a zsírszegénységre törekedni.

Tej, kefir, joghurt, tejöl:
Számolni kell velük, mert szénhidrtáttartalmuk jelentős (átlagban 1 dl-ben 5 g CH van). Reggeli első étkezésre egyik fogyasztása sem javasolt, mivel extrém módon megemelik a vércukorszintet. Később azonban nyugodtan fogyaszthatóak.

Zsiradékok:
Nincs szénhidráttartalmuk, így nem kell velük számolni, de az érrendszer védelme miatt ajánlott takarékosan bánni az adagolásukkal.

Tojás, hal:
Tojásból az egészséges étrend szerint heti 3 db/fő ajánlott, szénhidráttartalma csekély, nem számolunk vele.
Halból készült ételt (különösen tengeri halból) hetente egyszer érdemes fogyasztani érvédő és számos más pozitív hatása miatt. Velük sem kell számolni!

Folyadék:
Napi 2-2,5 liter ajánlott.

Alkoholok:
Kismamáknak nem ajánlott, egyéb esetben se kerüljön gyakran terítékre, ha mégis akkor száraz pezsgő vagy bor esetleg sör megengedett. Ezek édes társaik, valamint a likőrök nem beilleszthetőek az étrendbe. Minden esetben borból max. 2 dl, sörből max. 3 dl a megengedett. Tömény alkohol esetén bizonyos antidiabetikumokkal kombinálva számolni lehet súlyos hipoglikémiára, mivel ezek lebontásuk során gátolják a máj cukorleadását. Ezért ilyenkor valamilyen szénhidráttartalmú étel fogyasztása javasolt.

Fűszerek:
Nem kell velük számolni, de odafigyelést igényelnek, mivel egyes készen kapható fűszerkeverékek tartalmaznak cukrot!

Mi az a glikémiás index?
Ez egy viszonyszám, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer a cukorhoz képest milyen gyorsan emeli a vércukorszintet. Az étkezéseket érdemes úgy összeállítani, hogy tartalmazzon magasabb és alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszert is. A rostok és a zsírok jelenléte lassítja a szénhidrátfelszívódást, míg a pelyhesítés, aprítás növeli azt, tehát az ételek feldolgozási módját is figyelembe kell vennünk.

Hogyan osszuk be az étkezéseket?
Napi szénhidrátelosztásunkat az orvos határozza meg, ettől naponta 2 g szénhidráttal szabad eltérni. A étkezések között legalább 2,5-3 óra szünetet kell tartani a vércukorszint rendeződése érdekében.

Reggeli:
Mindig reggel 7 és 8 között történjen meg. Tejet és a sajtokon kívül tejterméket tilos fogyasztani, továbbá ekkor nem ajánlott gyümölcs fogyasztása sem, mivel a szervezetben reggeli órákban relatív inzulinintolerancia áll fenn. Mindig tartalmazzon valamilyen teljes őrlésű pékárut, megkenhetjük ezt tetszőleges zsiradékkal, fogyaszthatunk sajtot, felvágottat, és mindig legyen valamilyen friss zöldség kiegészítésként.
Tízórai, uzsonna:
Ekkora már ehetünk tejterméket, de mindig egészítsük ki lassan felszívódó szénhidráttal: korpás keksszel, illetve gyümölccsel.
Ebéd:
Mindig tartalmazzon levest, és zöldséget! Amennyiben mégsem tartalmaz levest, úgy az annak megfelelő szénhidrátmennyiséget gyümölcs formájában célszerű magunkhoz venni. Rizsnél, burgonyánál, tésztánál vegyük figyelembe, hogy ezek glikémiás indexe magas, mindig legyen ezért mellette zöldség, teljes őrlésű gabona. Szárazhüvelyes zöldségből készült főzelék esetén szintén oda kell figyelni a glikémiás indexre, melyen teljes őrlésű liszttel segíthetünk.
Vacsora:
A reggelinél leírtak irányadóak, de ekkor már nyugodtan fogyaszthatunk tejet, tejterméket.
Utóvacsora:
Megfelelő a gyümölcs korpás keksszel, esetleg egy kevés tejtermék.

Mire lesz szükségem a diéta során?
Mindenképpen az előbb leírt tudásra, számológépre, tápanyagtáblázatra esetleg a glikémiás indexek kiegészítésével,egy grammos mérlegre (legjobb egy lapos digitális), vércukormérőre a vércukor kontrollálására és az orvos igényei szerint diétás naplónak egy füzetre. Utóbbiba célszerű az étkezés megnevezésén kívül (pl.: reggeli) feljegyezni annak időpontját, az elfogyasztott élelmiszer nevét, mennyiségét, ha számolni kell vele, illetve az étkezés összes szénhidráttartlamát, a főétkezések utáni 1 órás vércukorértéket, valamint a napi összes szénhidrátmennyiséget. (Én a füzetem hátuljában számolom az egyes recepteket, illetve odajegyzetelek). Jó ha tudom az edényeim súlyát, ezt is feljegyezhetem a füzet hátuljába. Így a főzés során gyorsabban is haladok. Erre azért van szükség, mert pl. egy 500 grammos tészta esetleg elkészítve háromszorosára dagad. (Pl.: mondjuk 500 g nyers száraz tészta 365 g CH, elkészítve azonban már 1500 g. Tehát ez a mennyiség tartalmazza akiinduló 365 g CH-ot. Általában leszűrés és öblítés után a lábosba tesszük vissza, és ezzel együtt tudjuk megmérni is. Az edényt viszont nyilván nem esszük meg, ezért a súlyát levonjuk az egészből.) Továbbá könnyebbség, ha rizs, főtt krumpli esetében az alábbi mérési trükköt alkalmazzuk.: Kimérünk az adott tisztított nyersanyagból 10 dkg-ot (ennek tudjuk a szénhidráttartalmát), megfőzzük, majd csapott evőkanállal visszamérjük. A szénhidrátértéket elosztjuk az evőkanalak számával, és máris tudjuk, hogy 1 evőkanál kész rizs, vagy főtt krumpli hány gramm szénhidrát.

Néhány szó az édesítőszerekről és cukorpótlókról
Diétánk során, ha édes ízre vágyunk, márpedig miért ne vágynánk cukor helyett használhatunk cukorpótlókat (xilit, mannit, maltit, fruktóz, stevia), illetve mesterséges édesítőszereket. Az előbbiek hátránya, hogy 100 g-ban 100 g a szénhidrát, tehát nagyobb mennyiségben számolnunk kell vele (két kiskanál esetén nem kell). Mindegyik lassan emeli a vércukorszintet, és nagy mennyiségben hashajtó hatásúak. A stevia-val nem kell számolni, mivel a szénhidrátok nem szívódnak fel belőle, cserébe viszont kissé furcsa utóíze van, amit meg kell szokni, savanykásabb ételeknél alig észrevehető. Sokkal könnyebb, mint a cukor, és hőálló, ami ételkészítésnél nagy előny.
A xilitnél egy kiskanál ugyanolyan nehéz, mint mint egy kiskanál cukor, ráadásul antibakteriális hatású (az élesztőt is elöli, kelt tészta emiatt nem készíthető vele), nincs utóíze, viszont nagy mennyiségben számolni kell vele, és arra érzékeny személyeknél vagy nagyobb menniységben használva haspuffadást, hasmenést okozhat. Hőálló, így sütéshez jól használható.
A fruktóz a gyümölcsökben is fellelhető, sok diabetikus terméket ezzel készítenek.
A mesterséges édesítőszereket egyáltalán nem kell az étrend szénhidrtáttartalmába számolni, viszont figyelembe kell venni az összetételt, mivel nem minden fajtájuk hőálló. Általában a terméken feltüntetik. Kismamáknak az aszpartam és ciklamát alapúakat szoktuk javasolni, valamint xilitet, steviát.
Fontos továbbá, hogy mihez kívánjuk édesítőszereinket használni, mert többféle halmazállapotban kaphatóak. Vásárolhatunk por, tabletta, illetve folyékony változatot is. Nyilván egy tablettás forma nem mindenhez ideális, de ha utazunk és teánkat, kávénkat kívánjuk édesíteni, akkor kiváló. A por halmazállapotúak a leguniverzálisabban felhasználhatóak. A folyékonyak pedig ideálisak lehetnek levesek, mártások ízesítésére.

Kérlek ne másold ezt az írást mások számára, sokat dolgoztam vele! Ha hasznosnak találtad és másnak is ajánlanád, add meg a blog címét! Köszönöm!

Október hónap közepén megfájdult a torkom. Na ennek így nem lesz jó vége, gondoltam én, úgyhogy elkezdtem gyógyteát inni. Ekkor voltam 32 hetes Fannival.

Mivel cukorbeteg vagyok mézet nem ehettem, így maradt az édesítős citromos hársfa és kamillatea. Terhesség alatt ugyanis elfelejthetjük szinte az összes vény nélkül kapható gyógyszert, marad a sós vizes orröblítés, az előbb említett gyógyteák és a Tantum Verde egy változata. Utóbbi nekem nem sokat használt. Sőt igazából egyik sem.

Sajnos ez a megfázásnak induló betegség aztán átváltott hasmenésbe, úgyhogy a cukros diétára még szigorúan diétázhattam. Illetve elkezdtem probiotikumot és széntablettát szedni. Szerencsére ezen gyorsan túl voltam. Viszont a cukraim elszálltak a magas égbe. Mit lehet ilyenkor tenni? Felhívtam a cukorgondozót, ahol levettek 160 g szénhidrátra a 180-ról. Így már ezzel sem volt probléma. Csakhogy levegőt már alig kaptam, kezdtem úgy érezni, hogy egy elefánt ült a mellkasomra.

És akkor az éjszakáról ne is beszéljek! Csak ülve tudtam aludni, azt is óránként megszakítva orrfújással és járklással, mivel a gyomrom sem volt százas. Ezek után, kb. 5 nappal a betegség megjelenését követően, elmentem az ovoshoz, aki inhalációs antibiotikumot és köptetőt javasolt, amik meglepő módon vény nélkül kaphatóak! Plussz én vettem egy doboz eukaliptuszos kencét is, amit a mellkasra és a hátra kell kenni, így egész éjjel kaptam levegőt.

Ezután már lassan javulni kezdtem, majd másfél-két hét után ismét egészséges voltam.

Konklúzió? Aki várandós és meghűlt és egyre csak rosszabbodik az állapota, pláne ha még lázas is lesz (én nem lettem szerencsére), menjen orvoshoz!!! Ja és gyógyszerész valamint orvos megkérdezése nélkül ne szedjünk be semmit! Persze a gyógyteák, mint a hársfa és a kamilla megengdett, valamint a méz, ha nem vagyunk cukorbetegek.

Maradjunk egészségesek!

Eltelt két hét, és már megint diétázhatok. A legutóbbi vércukorszintem 7,7 lett, ami nem jó. (Kismamáknál a szokásos reggeli étkezés után 7,1 mmol alatt kell lennie.)

Amikor a férjem hazahozta a leletemet, nem szólt semmit, csak kitette az asztalra. Nem tudta, hogyan mondja meg. Persze gyanút fogtam. Nos, mondanom sem kell, hogy miután megnéztem, a nap hátralévő részében rossz volt a kedvem. Mert hiába: a diéta az macera! És igazából, míg csak oktattam a kórházban, nem tudtam átélni, hogy mivel jár. De még mindig úgy gondolom, hogy megéri csinálni! Nem csak a baba miatt (Zoém 3100 g-mal makkegészségesen jött világra), hanem önmagunk miatt is. Ha nem volnék terhes, akkor is csinálnám, hogy egészséges maradjak és elkerüljenek a szövődmények. (Kinek hiányzik a rossz szem, rossz láb, érproblémák?)

Szóval ezt végiggondolva igyekeztem megbarátkozni régi-új helyzetemmel és számba venni, hogy mire is lesz szükségem. A következőkre biztosan:

1. Tápanyagtáblázat szénhidrát (a továbbiakban CH) értékekkel. (Ha a kalóriát is feltünteti az sem utolsó szempont.)

2. Számológépre.

3. Konyhai mérlegre a nyersanyagok méréséhez.

4. A tudásra a fejemben, hogy mit kell számolni és mit nem. (Később még kitérek rá.)

5. Egy A/5-ös spirálfüzetre számoláshoz és a napi menü vezetéséhez. (Utóbbit a cukorgondozóban szokták megnézni.)

Jó ha van, de nem annyira fontos: glikémiás index táblázat.

Miután ezt végigondoltam, otthon előhalásztam a szükséges eszközöket, és a táblázatokat jól látható helyre a hűtőre rögzítettem mágnessel. (A mágnesek Zoénak is nagyon tetszenek.)

Ezután indulhatott a móka! Egyelőre a régi (2 évvel ezelőtti) szénhidrát elosztásomnak megfelelően diétázok. Akkor ez bevált, még inzulint sem kaptam. De nemsokára megyek a diabetológiai szakrendelésre, és ott majd eligazítanak.

Addig pedig sütök főzök... Receptek hamarosan! :)

14:10 perc. Most kimegyek a konyhába és előveszem a vécukormérőt, mert egy órája ettem. Ez a protokoll terheseknél. Eszel, majd egy óra múlva mérsz. Nem ez az első eset, mégis izzad a tenyerem, ahogy nekikészülök. Kézmosás, egy darab zsebkendő, és a készülék: a tesztcsík benyomása a mérőbe, a pen beállítása. Most vajon sikerül?  Már az előző terhességem alatt jól begyakoroltam a technikát, de most másmilyen a készülék: itt nem rácseppenteni kell a vércseppet a tesztcsíkra, hanem belenyomni a vérbe a tesztcsíkot.

Mindegy, csak legyünk túl rajta. Puff! Megtörtént, első vércsepp letöröl... Most kivételesen jön is a vér, de nem mindig szokott. Már max. fokozatra állítottam a bökőt, és még így sem mindig jön vér az ujjamból! Mi vagyok én? Zombi?  Nyomni meg nem szabad, mert akkor testnedv is jön és esetleg alacsonyabb a mért eredmény. Azért néha rásegítek, mert különben az egész dobozt elhasználnám.

Jön az a néhány másodperc várakozás: cukros vagyok-e már? Ilyenkor úgy izgulok, mint hajdanán vizsga előtt.

Most jó az eredmény: 6,2 és 7,1-ig jó. Igaz most ebéd után vagyok.Valójában a reggeli közelít a határértékhez. Mostanában ugyanis minden étkezés után mérem a vércukromat.

Nem, ez nem csak egy szúrás! Az összes ujjam lyukas, és fáj.

14:10 perc. Most kimegyek a konyhába és előveszem a vécukormérőt, mert egy órája ettem. Ez a protokoll terheseknél. Eszel, majd egy óra múlva mérsz. Nem ez az első eset, mégis izzad a tenyerem, ahogy nekikészülök. Kézmosás, egy darab zsebkendő, és a készülék: a tesztcsík benyomása a mérőbe, a pen beállítása. Most vajon sikerül?  Már az előző terhességem alatt jól begyakoroltam a technikát, de most másmilyen a készülék: itt nem rácseppenteni kell a vércseppet a tesztcsíkra, hanem belenyomni a vérbe a tesztcsíkot.

Mindegy, csak legyünk túl rajta. Puff! Megtörtént, első vércsepp letöröl... Most kivételesen jön is a vér, de nem mindig szokott. Már max. fokozatra állítottam a bökőt, és még így sem mindig jön vér az ujjamból! Mi vagyok én? Zombi?  Nyomni meg nem szabad, mert akkor testnedv is jön és esetleg alacsonyabb a mért eredmény. Azért néha rásegítek, mert különben az egész dobozt elhasználnám.

Jön az a néhány másodperc várakozás: cukros vagyok-e már? Ilyenkor úgy izgulok, mint hajdanán vizsga előtt.

Most jó az eredmény: 6,2 és 7,1-ig jó. Igaz most ebéd után vagyok.Valójában a reggeli közelít a határértékhez. Mostanában ugyanis minden étkezés után mérem a vércukromat.

Nem, ez nem csak egy szúrás! Az összes ujjam lyukas, és fáj.