Mint már az előző receptnél említettem a cukorbeteg diéta egyik alapköve a szénhidrátok megfelelő számolása.

A mostani bejegyzés emiatt talán kicsit tudományos lesz. Enélkül ugyanis a további receptek sem állnák meg a helyüket.

Miért fontos a diéta?
A diéta biztosítja, hogy az általunk elfogyasztott szénhidrát mennyisége ne terhelje túl a szervezetet. Egyenletes, kiegyensúlyozott vércukorszintet biztosít. Terheseknél a baba és a mama számára is. Jó esetben ennyi elég, és a szövődmények is elkerülhetőek. Ha mégsem akkor a kezelőorvos a szénhidrátelosztáson túl további kezelést javasolhat.

Számoljunk, de okosan!
Az étrend célja, hogy a vércukorszintet a megfelelő értéken tartsa, ehhez pedig meghatározott időközönként (kb. 2,5-3 óránként) megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátot kell elfogyasztani. Az egészséges étrendtől szinte alig tér el. A napi szénhidrátbevitelt és elosztást az orvos határozza meg, a beteg feladata ennek megfelelően étkezni, és meghatározott időközönként a vércukrát megmérni. Vannak tiltott, kis mennyiségben fogyasztható, és ajánlott élelmiszerek.

1. Tiltott élelmiszerek:
Semmilyen formában nem fogyasztható cukor, méz, és ezekkel készült termékek (mindig olvassuk el a késztermék címkéjét). Továbbá tiltott a banán, szőlő, sárgadinnye és aszalt gyümölcsök, ezek ugyanis túl gyorsan emelik a vércukorszintet.

2. Kis mennyiségben fogyasztható, de az étrend szénhidráttartalmába beleszámítandó élelmiszerek:
Ezek a cukorpótlók (szorbit, fruktóz, xilit, mannit maltit), melyek 100 grammja 100 g szénhidrátot tartalmaz. Cukorbetegeknek naponta maximum 30 g elfogyasztása megengedett.

3. Ajánlott élelmiszerek:
Közülük van olyan, melynek nem számoljuk a szénhidráttartalmát és van, aminek mindenképpen. Az élelmiszerek szénhidráttartalmát a tápanyagtáblázatok mindig a nyers, tisztított alapanyag 100 grammjára, vagy 1 db-ra adják meg.

Pékáruk, lisztek, cereáliák:
Minden esetben számolunk velük! Előnyben részesítendőek a teljes őrlésűek, a tésztafélék közül a durumtészta, rizsből a barna rizs, mivel ezek lassan emelik a vércukorszintet.

Zöldségek:
Abban az esetben, ha egy zöldség 100 grammja 3 g szénhidrátnál (a továbbiakban CH) alacsonyabb értéket képvisel, akkor nem számolunk vele, egyébként minden esetben igen. Jellemzőjük az alacsony glikémiás index (a későbbiekben tisztázzuk a fogalmat). A cukorbetegek étrendjének alapkövei az előbb említett cereáliák és a zöldségek.

Gyümölcsök:
Mindig számolunk velük. Fő összetevőjük a gyümölcscukor, vagy más néven fruktóz. Étkezésenként emiatt ne fogyasszunk többet 20 dkg-nál, azonban mindenképpen szerepeljen legalább egyszer-kétszer gyümölcs az étrenden korpás keksszel, vagy egyéb teljes őrlésű pékáruval kiegészítve az étkezést.

Húsok, húskészítmények:
Nincs szénhidrátértékük, nem kell velük számolni, mégsem ajánlatos húst hússal enni, egyéb betegségekre való hajlamosító tényezőjük miatt, valamint ha tehetjük mindig válasszunk alacsony zsírtartalmúakat kímélve ezzel ereinket.

Sajtok:
Ugyanúgy, mint a húsoknál, itt sem számolunk, és érdemes a zsírszegénységre törekedni.

Tej, kefir, joghurt, tejöl:
Számolni kell velük, mert szénhidrtáttartalmuk jelentős (átlagban 1 dl-ben 5 g CH van). Reggeli első étkezésre egyik fogyasztása sem javasolt, mivel extrém módon megemelik a vércukorszintet. Később azonban nyugodtan fogyaszthatóak.

Zsiradékok:
Nincs szénhidráttartalmuk, így nem kell velük számolni, de az érrendszer védelme miatt ajánlott takarékosan bánni az adagolásukkal.

Tojás, hal:
Tojásból az egészséges étrend szerint heti 3 db/fő ajánlott, szénhidráttartalma csekély, nem számolunk vele.
Halból készült ételt (különösen tengeri halból) hetente egyszer érdemes fogyasztani érvédő és számos más pozitív hatása miatt. Velük sem kell számolni!

Folyadék:
Napi 2-2,5 liter ajánlott.

Alkoholok:
Kismamáknak nem ajánlott, egyéb esetben se kerüljön gyakran terítékre, ha mégis akkor száraz pezsgő vagy bor esetleg sör megengedett. Ezek édes társaik, valamint a likőrök nem beilleszthetőek az étrendbe. Minden esetben borból max. 2 dl, sörből max. 3 dl a megengedett. Tömény alkohol esetén bizonyos antidiabetikumokkal kombinálva számolni lehet súlyos hipoglikémiára, mivel ezek lebontásuk során gátolják a máj cukorleadását. Ezért ilyenkor valamilyen szénhidráttartalmú étel fogyasztása javasolt.

Fűszerek:
Nem kell velük számolni, de odafigyelést igényelnek, mivel egyes készen kapható fűszerkeverékek tartalmaznak cukrot!

Mi az a glikémiás index?
Ez egy viszonyszám, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer a cukorhoz képest milyen gyorsan emeli a vércukorszintet. Az étkezéseket érdemes úgy összeállítani, hogy tartalmazzon magasabb és alacsonyabb glikémiás indexű élelmiszert is. A rostok és a zsírok jelenléte lassítja a szénhidrátfelszívódást, míg a pelyhesítés, aprítás növeli azt, tehát az ételek feldolgozási módját is figyelembe kell vennünk.

Hogyan osszuk be az étkezéseket?
Napi szénhidrátelosztásunkat az orvos határozza meg, ettől naponta 2 g szénhidráttal szabad eltérni. A étkezések között legalább 2,5-3 óra szünetet kell tartani a vércukorszint rendeződése érdekében.

Reggeli:
Mindig reggel 7 és 8 között történjen meg. Tejet és a sajtokon kívül tejterméket tilos fogyasztani, továbbá ekkor nem ajánlott gyümölcs fogyasztása sem, mivel a szervezetben reggeli órákban relatív inzulinintolerancia áll fenn. Mindig tartalmazzon valamilyen teljes őrlésű pékárut, megkenhetjük ezt tetszőleges zsiradékkal, fogyaszthatunk sajtot, felvágottat, és mindig legyen valamilyen friss zöldség kiegészítésként.
Tízórai, uzsonna:
Ekkora már ehetünk tejterméket, de mindig egészítsük ki lassan felszívódó szénhidráttal: korpás keksszel, illetve gyümölccsel.
Ebéd:
Mindig tartalmazzon levest, és zöldséget! Amennyiben mégsem tartalmaz levest, úgy az annak megfelelő szénhidrátmennyiséget gyümölcs formájában célszerű magunkhoz venni. Rizsnél, burgonyánál, tésztánál vegyük figyelembe, hogy ezek glikémiás indexe magas, mindig legyen ezért mellette zöldség, teljes őrlésű gabona. Szárazhüvelyes zöldségből készült főzelék esetén szintén oda kell figyelni a glikémiás indexre, melyen teljes őrlésű liszttel segíthetünk.
Vacsora:
A reggelinél leírtak irányadóak, de ekkor már nyugodtan fogyaszthatunk tejet, tejterméket.
Utóvacsora:
Megfelelő a gyümölcs korpás keksszel, esetleg egy kevés tejtermék.

Mire lesz szükségem a diéta során?
Mindenképpen az előbb leírt tudásra, számológépre, tápanyagtáblázatra esetleg a glikémiás indexek kiegészítésével,egy grammos mérlegre (legjobb egy lapos digitális), vércukormérőre a vércukor kontrollálására és az orvos igényei szerint diétás naplónak egy füzetre. Utóbbiba célszerű az étkezés megnevezésén kívül (pl.: reggeli) feljegyezni annak időpontját, az elfogyasztott élelmiszer nevét, mennyiségét, ha számolni kell vele, illetve az étkezés összes szénhidráttartlamát, a főétkezések utáni 1 órás vércukorértéket, valamint a napi összes szénhidrátmennyiséget. (Én a füzetem hátuljában számolom az egyes recepteket, illetve odajegyzetelek). Jó ha tudom az edényeim súlyát, ezt is feljegyezhetem a füzet hátuljába. Így a főzés során gyorsabban is haladok. Erre azért van szükség, mert pl. egy 500 grammos tészta esetleg elkészítve háromszorosára dagad. (Pl.: mondjuk 500 g nyers száraz tészta 365 g CH, elkészítve azonban már 1500 g. Tehát ez a mennyiség tartalmazza akiinduló 365 g CH-ot. Általában leszűrés és öblítés után a lábosba tesszük vissza, és ezzel együtt tudjuk megmérni is. Az edényt viszont nyilván nem esszük meg, ezért a súlyát levonjuk az egészből.) Továbbá könnyebbség, ha rizs, főtt krumpli esetében az alábbi mérési trükköt alkalmazzuk.: Kimérünk az adott tisztított nyersanyagból 10 dkg-ot (ennek tudjuk a szénhidráttartalmát), megfőzzük, majd csapott evőkanállal visszamérjük. A szénhidrátértéket elosztjuk az evőkanalak számával, és máris tudjuk, hogy 1 evőkanál kész rizs, vagy főtt krumpli hány gramm szénhidrát.

Néhány szó az édesítőszerekről és cukorpótlókról
Diétánk során, ha édes ízre vágyunk, márpedig miért ne vágynánk cukor helyett használhatunk cukorpótlókat (xilit, mannit, maltit, fruktóz, stevia), illetve mesterséges édesítőszereket. Az előbbiek hátránya, hogy 100 g-ban 100 g a szénhidrát, tehát nagyobb mennyiségben számolnunk kell vele (két kiskanál esetén nem kell). Mindegyik lassan emeli a vércukorszintet, és nagy mennyiségben hashajtó hatásúak. A stevia-val nem kell számolni, mivel a szénhidrátok nem szívódnak fel belőle, cserébe viszont kissé furcsa utóíze van, amit meg kell szokni, savanykásabb ételeknél alig észrevehető. Sokkal könnyebb, mint a cukor, és hőálló, ami ételkészítésnél nagy előny.
A xilitnél egy kiskanál ugyanolyan nehéz, mint mint egy kiskanál cukor, ráadásul antibakteriális hatású (az élesztőt is elöli, kelt tészta emiatt nem készíthető vele), nincs utóíze, viszont nagy mennyiségben számolni kell vele, és arra érzékeny személyeknél vagy nagyobb menniységben használva haspuffadást, hasmenést okozhat. Hőálló, így sütéshez jól használható.
A fruktóz a gyümölcsökben is fellelhető, sok diabetikus terméket ezzel készítenek.
A mesterséges édesítőszereket egyáltalán nem kell az étrend szénhidrtáttartalmába számolni, viszont figyelembe kell venni az összetételt, mivel nem minden fajtájuk hőálló. Általában a terméken feltüntetik. Kismamáknak az aszpartam és ciklamát alapúakat szoktuk javasolni, valamint xilitet, steviát.
Fontos továbbá, hogy mihez kívánjuk édesítőszereinket használni, mert többféle halmazállapotban kaphatóak. Vásárolhatunk por, tabletta, illetve folyékony változatot is. Nyilván egy tablettás forma nem mindenhez ideális, de ha utazunk és teánkat, kávénkat kívánjuk édesíteni, akkor kiváló. A por halmazállapotúak a leguniverzálisabban felhasználhatóak. A folyékonyak pedig ideálisak lehetnek levesek, mártások ízesítésére.

Kérlek ne másold ezt az írást mások számára, sokat dolgoztam vele! Ha hasznosnak találtad és másnak is ajánlanád, add meg a blog címét! Köszönöm!